Zaja Roland Ph.S. - az Ezüst-Híd első számú oktatója-
pedagógiai-pszichológiai tanár, andragógus, életvezetési tanácsadó, tréner
Egerben érettségiztem, de Kertész Zsuzsi riporter iskolájában tanultam meg beszélni.
Jártam gyógypedagógiai felnőttképzésre.
Szereztem főiskolai oklevelet a BDF-en, Szombathelyen andragógiából.
Majd pszichológiai továbbképzést végeztem.
2012-ben végeztem a Pannon Egyetem tanári mesterképzésén Veszprémben.
Több éve dolgozom közoktatásban, felnőttoktatásban, pszichológiát oktatok. Budapesten, speciális szakiskolában dolgozom szakoktatóként, főállásban.
Három önálló kötetet pubikáltam.
Fő kutatási területeim a konfliktuskezelés, a transzgenerációs traumaátadás és az autizmus.
Háborús idők járnak, ahol az értélk nem érték, ahol a hamisat hiszik igaznak és az igazat hamisnak. Ahol nem tudni, hogy ki nevel a végén? A mosóporos média, mint neveletlen nevelő? Vagy a családok, és sok szülői szerepet átvéve mi pedagógusok?
Ezt a háborút nem Kalasnyikovval vívják, hanem devizával. Itt nem hadseregek harcolnak egymással, hanem a tömeggyártás tucat termékei nyomorítják meg, teszik eladhatatlanná az emberi értékeket.
Régen egy fiú, ha szerelmes volt írt egy szonettet, vagy szerenádot adott. Ha kevesebb művészi tehetséggel volt megáldva, akkor ajándékot készített szíve választottjának.
Most vásárol valamit, amin egy szívecske fityeg.
A szívekben nem a szeretet lángja lobog. A szívekben most hideg van.
Elhisszük, hogy az anyagi javak pótolhatnak mindent. Egy baráti szót, egy ölelést, egy értő figyelemmel bíró szempillantást! Még a szeretetet is.
A legszörnyűbb börtön egy bezárt szív, mondta Karol Jozef Wojtyła, vagy ahogyan az emberek inkább ismerték II János Pál pápa.
Mi is nyissuk ki a bezárt szívünket! Ehhez Emerson szavaival kívánva sok nevetést és sikert:
“Sokszor és sokat nevetni; elnyerni az intelligens emberek megbecsülését, a gyermekek ragaszkodását; kivívni az őszinte kritikusok elismerését és elviselni a hamis barátok árulásait; örülni a szépnek, megtalálni másokban a jót; jobbítani egy kicsit a világon – egy egészséges gyerekkel, egy parányi kerttel vagy azzal, hogy biztos lábon állva élsz; tudni, hogy legalább egyvalaki könnyebben lélegzik, mert te voltál.Ez a boldogulás, ez a siker.”
(Ralph Waldo Emerson)